MARKETING-DEMOKRÁCIA ÉS A RABOK SZABADSÁGA

417745_479202592127999_1973073502_nSemmilyen divatos lózungokkal teletűzdelt demokrácia önmagában nem képes megoldani az örök ellentétet a termelőeszközök birtokosaként kizsákmányoló, más munkájának hasznát élvező kapitalista, és az általa elnyomott dolgozó között (erre a munkásdemokrácia lenne hivatott). Azok a politikai-marketing áramlatok, amelyek a történelmi – de értelmező szótári módon megfogalmazottan sosem létező – demokráciát keverik a modern elnyomó, kiszolgáló, „hátulról mellbe” polgári demokrácia ígéreteivel, hazugok. Nem mások, mint az egyszerű lózungokkal és demagógiával megetethető portaposókon élősködő prostituáltak, karrierista haszonlesők. A parlamenti kurvák, akik a lelkiismeretük után nőstény felmenőjüket is eladnák, hogy a pénzen váltott hatalom tortájából haraphassanak. Nincs demokrácia. Hazugságoktól fertőzött politikai hatalom van, frázisokkal a nép bolondítására.
De ne kezdjenek most a marketing-demokraták csápolni örömükben, hogy tüzet kiáltunk a regnáló narancsbárókra. Mi máglyára raknánk az elhervadt mű-szocialista szegfűket is minden egyéb kapitalista kertészével együtt, hiszen ezek mind egy hazug rendszer szolgái.
A mai hangzatos demokrácia és szabadság csak eszköze annak a mindennapi elnyomásnak, amelyet a nyomortól való félelem, és az állam hol gyengébb és szinte láthatatlan, hol erősebb és agresszívabb elnyomása tart fenn.
Egy egyszerű billenő mérleg, vagy egy csúszka, amely mindaddig nagyon demokrata szinten áll, amíg az ilyen demokraták diktatórikus pénzügyi érdekeit nem sértjük, kritizáljuk.
Szurkáld meg a pénzeszacskókat, és előmászik a polgári demokrata szuronyos katonája.
Követelj egyenlőséget a javak elosztásában, követelj egyenlőséget a döntéshozatalban, és agresszív lesz a demokrácia.
De még ekkor is hangzatosan saját védelmében.
A szabadságért sírva.
Melyik szabadságért? A modern szabadságért? Az elnyomás valódi eszközéért sír?
Igen. Hiszen valódi szabadságunk nincs.
Engedmények és látszatok szövevényében élünk, amelyek leginkább a valódi kapitalista szabadság, a szabad piaci verseny, a szabad harácsolás, a szabadrablás, a termelő munkás, a munkára váró munkanélküli, és a kapitalizmus számára selejtnek tekintett nyugdíjas, rokkant és a munkából egyéb módon kiesett emberek szabad lenézése, megalázása jelenti.
Azzal a hangzatos szabadsággal, amit már réges-régen csak álcaként használnak a számukra valódi elrejtésére, ami nem más, mint a szabadverseny, a szabadpiac bálványa.
Mit jelent a szabadság?
Kapitalista szabadságot. Egyedül az erős kapitalista szabad. És mit jelent neki a szabadság?
Szabadon termeli, amit ő akar, és úgy termel, ahogy ő akarja. Szabadon versenyez más kapitalistákkal, minden piacon.
Szabadul – karöltve a kapitalista bérenc állammal – mindenféle adótól, kötelezettségtől… Olyan szabadságban él, amely semmiféle akadályt nem gördít elé a nemzetközi termelés és a nemzetközi kereskedelem útján.
Szabadságot kap az államhatalomtól, olyat, amely megvédi őt, minden egyéni és osztálytulajdonosi érdekeit.
Megszabadult minden jogi és erkölcsi béklyótól, hogy a lehető legolcsóbban vásárolhassa meg, és használhassa ki a munkaerőt.

Persze a “szabad munka” bajnoka is akar lenni, amit úgy értelmez, hogy a munkás szabadon eladhatja munkaerejét a munkaadónak annyiért, amennyiért tudja, és szabadon éhezhet, ha ezt nem teszi.
Szabad a médiája, szabad a véleménye. Ő dönti el, hogy meddig szabad a vélemény. Szabadon dönti el, hogy ki lehet szabad.
Ebből áll a kapitalista szabadsága.

“A szabadság abban áll, hogy az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék.” – mondta Marx.
Kapitalista szabadsága abban áll, hogy az állam a tőke hatalma fölé rendelt szervből, mindenben a tőke hatalmának alárendelt szervvé vált.
Csak akkor lehet szabad, ha nemcsak saját szabadságáért, hanem a többi ingyenélő szabadságáért is harcol. Ezért elnyom, hazudik, megtéveszt, és végső soron ölni is képes.
Szabadsága egyben mások szolgasága, minthogy sem gondolatban, sem a valóságban nem lehet igazán szabad, csak ha szabadsága és jogai mások szolgaságában és jogainak eltiprásában nyer igazolást és megerősítést.
Bármily jószívűnek tűnik is, szabadsága rabságba dönt.
A munkás szabadsága is az ő profitja.

-hajekcsaba-

Facebook Comments